Oldalak

2016. május 27., péntek

Feláramoltatás



Mi történt a válságban? - Ahhoz, hogy megértsük, nézzük meg, mi történt a válság előtt. (Nem vagyok közgazdász, tehát mélyelemzést nem ígérek. S ha tévednék, - tessék vitatni bátran!)
A válság előtt a világ boldogabb felén az emberek megkapták azt, amire vágynak: minden nap reményt, s olykor a remények beteljesülését. - A teremtett (virtuális) pénz világában nem meglepő, ha a valóság és az illúzió határai elmosódnak. S a becsületesnek látszó illuzionisták el is hitették azt, hogy ez flow, nem lufi. A középosztálybeli polgárok pedig vagy boldogan fektették be pénzüket, vagy optimistán vettek fel hiteleket, mert látszólag minden jól áramlott. - Fölfelé. - Aztán: bumm! - A lufi kidurrant! - S ami fönt volt, az fönt is maradt. Sok átlagember kisbefektetése vált értéktelenné, mások pedig nem bírtak el tovább óriásivá növő hiteleikkel. - Szakmailag minden normális: válsághatás.
Belátom, pénzintézetek és alapkezelők is öntöttel pénzt a légüres virtuális térbe. Helyenként olyan magasak voltak a hozam ígérvények, hogy sokan hitelből is befektettek, úgy kalkulálva, hogy a hitel visszafizetése mellett is komoly nyereséget érnek el. - - A túlfűtöttség már csak ilyen. - De a bóvlivá váló befektetési jegyeket igazi erőfeszítéssel (pl. munkával) megszerzett igazi (?) pénzért vette a polgár. S azért, mert egy ezerdolláros házra kétezer dollárnyi értékpapírt adtak el, az a kétezer dollár valahová tényleg megérkezett. S mert egy ezerdolláros a ház tulajdonosának is engedték, hogy kétezer dollárnyi hitelt vegyen fel, a ház még nem dőlt össze. S ha bedőlt is a hitel, s a tulajdonosa elsétált, a kihelyezett tőke fele még mindig ott állt téglában és betonban.
Kedves Olvasó! Tegyük fel, hogy mi jó cimborák vagyunk! - Összedolgozunk. - Értjük egymást.
Én pénzt az emberektől azt ígérve, hogy minden zsák pénzért a szokásos eggyel szemben két gombóc fagylaltnyi hozamot fizetek. Sajnos, a fagyi nincs ingyen, ezért te, kedves Olvasó, kiadod a zsák pénzt hitelbe, olyan adósnak akár, aki mástól nem kapna hitelt, - S a kamat legyen négy gombóc fagyi. Ebből kettő a befektetőké, s marad egy neked és egy nekem. - Jó a bolt! Toljuk a biciklit. A túlig, ha kell. Kifizetek hozamot, ha más forrás nincs. hát az új befektetők pénzéből. - A fagyi jó, s csak gyűlnek a gombócok! Fagyi fürdő! Fagyi paradicsom! - Nálam mindig sok a pénz, nálad ott van sok ház záloglevele...
Persze, többet nyernénk, ha a pénzt nem kellett volna a házak tulajdonosainak hitelbe odaadni. - Így, amikor már nem bírunk a csöpögő tölcsérekkel, - amikor már nem akarnak elegen extra hitelt felvenni ahhoz, hogy a befektetni akarók fagylaltjait meg tudjuk venni, - akkor durran a lufi!
A zsák pénzt odaadónak rossz esetben fél zsák pénz jár vissza. Jó esetben semmi. A korábban zsák pénzt érő ház pedig már csak fél zsák pénzt ér. - S aki nem tud elsétálni, az úgy járt! Fizethet még két zsák pénzt, mire elengedjük. - Néhány hólyagot és strómant persze lecsuknak. De mi azért nagyot kaszáltunk! Sok zsák pénz fele nálunk maradt, s vehetünk is fél áron sok-sok házat. Volt olyan polgár, aki a pénzét bízta ránk, - volt, aki a házát. - Így most van pénzünk és házunk. - Nekünk! Sok! - Mindketten jól jártunk. A pénz feláramlott hozzánk. Hát nem csodás a flow?
S most nézzük, hogy mit tegyünk, ha nem mi hajtottuk végre a fent vázolt varázslatot, hanem egy távoli, nagyon kicsiny ország vezetői lettünk, mert az ország is megroppant e mutatványtól, és a korábbi vezetőket - mint ha tehetnének róla - elzavarták?
Mit is? - Hát ugyanazt! - Csak országos méretben, hatalmi eszközökkel
A nemzeti valutát leértékeltetjük. - Elég pár jó nyilatkozat.
A hitelezett ingatlanokat is elértéktelenítjük. - Csak a hitelező bankokat kell kiszorítani a hitelezésből. - S mi nem engedjük elsétálni az adóst! - A szorongatott bankot megvesszük. - Akinek mégis lesz pénze, annak csinálunk pár befektetési alapot a fagyi gombócos módszerrel. - Jól fial az, míg ki nem durran. - Akkor meg a legjobban!
A zsák pénzt érő házra háromnegyed zsák hitelt felvett polgár háza érjen fél zsák pénzt, a hitele legyen másfél zsáknyi. - Legyen a miénk a bank, amelybe törleszt. Meg a ház, meg a pénz. Meg a végtelen sok fagyi helyett is pénz. S miért csak házakat?! - Termőföldek! Iparágak! Jog, erkölcs, igazság, isteni nagyság, üdvösség és örök élet - mind csak a miénk! - Hét nem csodás? - Ez a feláramoltatás!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.