Oldalak

2015. szeptember 20., vasárnap

Szerény Nemzeti javaslatok a NER kiteljesedésére



Tekintettel arra, hogy az e'mút nyó'c év miatt Budapest közlekedése nehéz helyzetbe került, amelyet keresztény nemzeti módon, heroikus küzdelemben orvosol a kétharmad, a következő javaslatokkal élünk:
1. Reggel 6 és este 22 óra között Budapest egész területén legyen tilos tízmillió Forintnál alacsonyabb értékű személygépjárművel közlekedni.
2 A tömegközlekedési eszközök használatát meg kell tiltani mindazoknak, akik nem rendelkeznek legalább 500.000 Ft havi nettó jövedelemmel.
3. A tilalom alá eső személyek részére járdahasználati bérletet kell kibocsátani, korlátozandó a fölösleges járkálást. A bérletek, - s később maguk a bérletesek GPS követővel legyenek ellátva. Aki egy nemzetileg ésszerű összes útvonalhossznál többet gyalogol, legyen köteles pótdíjat fizetni.
4. A nemzetileg ésszerű útvonalhossz esetleg fel nem használt része más járdahasználati bérlet használatára kötelezett személy számára át nem adható.
5 A METRO vonalakon az utastájékoztatás orosz nyelven történjen.

Tekintettel a nyugdíjcsalók miatti nehéz helyzetre, s arra a bibliai parancsra, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék, a szociális rendszerben a következő változtatásokat javasoljuk.
1. A járdahasználati bérlet vásárlására kötelezett személyek egészségügyi ellátását ne orvosok, hanem felcserek végezzék.
2. Felállítható a Nemzeti felcserképző intézet, ahol 3 hónap alatt elsajátítható minden szükséges szakismeret.
3. A 45. életévüket betöltött, járdahasználati bérlet vásárlására kötelezett személyek munkanélkülisége esetére kerüljön bevezetésre a NET, azaz: a Nemzeti Eutanázia Tabletta.
4. Az Ukrán és Román állampolgársággal rendelkező személyek korlátlan egészségügyi és nyugellátásra legyenek jogosultak.

Tekintettel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre, a következő javaslatokkal élünk.
1. Indítsunk Önkéntes nemzeti kerítésépítési mozgalmat.
2. Az önkéntes mozgalomhoz történő csatlakozás legyen kötelező. A föld a telek és az ingatlan tulajdonosok legyenek kötelesek ötven méterenként három méter magas, NATO szabványú pengés dróttal felszerelt kerítést építeni.
3. Az ilyen vagyonelemmel nem rendelkező, tizennegyedik életévüket betöltött személyek legyenek kötelesek heti egy alkalommal saját költségükön, tizenkét óra időtartamban a kerítések építésében részt venni. Felső korhatás és egészségügyi mentesség nincs.
4. Az egyházi személyek imáik által támogatják a mozgalmat.
5. A kormányzat a GDP 1 százalékát fordítsa a mozgalom sikerének kommunikációjára. Rendszeresen mutassa be, milyen veszélyektől óvja meg a mozgalom Magyarországot.
6. A kerítések hatékony felszereltségének fokozása érdekében az MTA és az MMA hozzon létre a CÖF koordinációja mellett kutató intézetet a volt NDK határőrizet  automata eszköztárának tanulmányozására, s hasonló célú magyar eszközök kifejlesztésére.
7. Az Intézet munkáját segítse a rendvédelmi Egyetem és a TEK.
8. Az eszközök gyártására nemzetbiztonsági okokból meghívásos úton kérjenek fel nemzetbiztonsági szempontból nemzetbiztonságos gazdasági szereplőket.
9. A gyártók kiválasztásának folyamatával,a velük kötendő szerződésekkel és az eszközök árával kapcsolatos információk 99 évre titkosítandóak.
10. Az országba belépni, illetve az országból kilépni tilos, kivéve külön beutazási-, illetve kiutazási engedéllyel l rendelkezőknek. A kérelmek elbírálására felállítandó hivatal 180 napon belül köteles a kérelmekről dönteni, kivéve, ha a bírálat több időt vesz igénybe.
11. A bírálattal szemben fellebezésnek csak akkor van helye, ha a döntés megengedő.
12. A felsőfokú tanulmányokat végző, vagy középfokon versenyképes szakmát elsajátító személyek, illetőleg azok, akik ilyen képzésben 1970 után részt vettek, legyenek ellátva a bőr alá ültetett CHIP-pel.
13. Az országhatárok mentén, illetve azok egy kilométeres körzetében a terület teljes megfigyelésére alkalmas jelfogó hálózatot, egyébként az ország teljes területén a GSM hálózatok infrastruktúrájának kötelezően díjmentes rendelkezésre bocsátásával, a határokon pedig lőparanccsal ellátott határvadász egységekkel akadályozza meg a kormányzat, hogy a zemberek verejtékes adóforintjaiból kitaníttatott romkocsmatöltelék fiatalok, értelmiségiek rútul elárulva hazájukat külföldre vándoroljanak munkát vállalni holmi jövedelmi kilátások miatt. 30 ezüstért a Haza nem eladó!
14. Az országba csak olyan személyek vándorolhatnak be, akik:
a., Nagyon gazdagok és a megfelelő személyek iránt nagyon hálásak.
b., Nem muzulmán vallásúak, kivéve, ha az "a" pont feltételei teljesülnek.
c., Nem izraelita vallásúak.
d., Nem bűnözök, kivéve, ha az "a" pont feltételei teljesülnek.
e., Nem színes bőrűek, kivéve, ha az "a" pont feltételei teljesülnek.
f., Nem normálisak, s így Magyarországot tekintik a Kánaánnak.
15. A bevándorlók kötelesek évente 100 nap köz-, vagy közhasznú munkában részt venni, vagy azt napi 100.000 Ft-tal megváltani.

A magyar kultúra védelmében a következő javaslatokkal élünk.
1. Az ősi kultúránktól idegen latin betűs és arab számos írást tiltsák be!
Semmisítsék meg az ilyen írásjeleket tartalmazó könyvtári állományokat és magángyűjteményeket.
2. A TEK és a rendőrség, valamint a Polgárőrség és a Magyar Gárda legyen jogosult bírói felhatalmazás nélkül is behatolni magánlakásokba és közintézményekbe, valamint gazdasági szervezetek helyiségeibe, és statáriális eljárással felszámolni a törvényszegést, valamint a leghatározottabban fellépni a törvényszegőkkel szemben.
3. Semmisítsék meg az ilyen írásjeleket tartalmazó kiadványokat és Internetes tartalmakat.
4. Az ilyen szövegek minősüljenek kultúrszennynek.
5. A kultúrszennynek minősülő kiadványok kerüljenek ünnepi körülmények között nyilvános megsemmisítésre.
6. Ennek sikereiről folyamatosan számoljon be a kormányzat.
7. A megsemmisítés alól sem muzeális értékre, sem más érvekre való hivatkozással nem adható felmentés.
8. Az MTA dolgozza ki a modern rovásírás rendszerét. A rovásírás legyen kötelező iskolai tananyag.
9. A felnőtt lakosság részéra az Önkormányzatok és a munkáltatók szervezzenek rendszeres képzést.
10. Az elégséges írástudásról mindenki tegyen kötelező vizsgát.
11. A vizsgán elbukók elzárással és az elzárás ideje alatt kötelező oktatással kapjanak hathatós segítséget a rovásírás megfelelő szintű elsajátításához.
12. A dislexia és más buta és tudománytalan kifogás nem adhat alapot felmentére vagy könnyítésre a vizsgakövetelmények alól.
13.  A rendeletet egy év leforgása alatt végre kel, hajtani.
14. Ennek az évnek a leteltét követően minősüljön bűncselekménynek a kultúrszennynek minősülő írásmód alkalmazása és közzététele, különösen közterületen, az Interneten és nagy nyilvánosság előtt.
15. Magyarország visszatér a saját ősi rovásírásához, mint ahogy számos nagy kultúra ellenállt a latin betűs és arab számos multikulturális írásmód galád csábításának.


A nemzeti stabilitás érdekében a következő javaslatokkal élünk.

1. A jelenlegi legfőbb közjogi méltóságok hivatalukat élethosszig töltsék be.
2. Múljon el a bizonytalanság az ország vezetésének irányvonalára nézve!
3. Az önkormányzatok és a munkáltatók legyenek kötelesek heti rendszerességgel mindenkire kötelezően kiterjedő ideológiai felkészítést tartani. Mindenki legyen köteles rendszeresen számot adni ideológiai felkészültségéről és elkötelezettségéről.
3. A választásokon csak azok a szavazó polgárok vehessenek részt, akik e vizsgákon megfeleltek.
4. A sajtóban legyen tilos minden olyan tartalom bemutatása, amely az ideológiailag helyes gondolkodásmódot megzavarhatja.
5. Éljen a NER! Éljen apostoli kormányzók. - Éljen a magyar izé!

2015. szeptember 13., vasárnap

RADEK



Sokat gondolkodtam mostanában arról, hogy lehet-e radikális egy demokrata. - Leggyakrabban abból indulunk ki, hogy a demokraták demokráciákban élnek. - Olyan viszonyok között, amikor a demokratikus jogállam rendszere megfelelő módon működik ahhoz, hogy a visszásságok korrigálására demokratikus eszközökkel legyen reális esély.
Egy működő demokráciában tehát nem szükséges az, hogy egy demokrata radikális legyen. - Mi több, a radikalizmus kérlelhetetlensége lehetetlenné teszi azt, hogy mindenkinek azonos demokratikus jogokat tulajdonítsunk és esélyeket adjunk olyan helyzetben, amikor a nézetek és az érdekek nem esnek egybe. - Márpedig, szinte sohasem esnek egybe. - A társadalom működésének állandó eleme a vita és az érdekek érvényesítéséért folytatott versengés. - Ugyanakkor, a demokrácia a fékek és ellensúlyok rendszerével, a politikai váltógazdálkodással és a nemzetközi demokratikus normákkal megtartja a társadalom, - más megközelítésben az ország működését abban a sávban, ahol a demokrácia fogyatékosságai demokratikus eszközökkel reparálhatóak. - Ezzel szemben a radikalizmus bizonyos nézetek és érdekek érvényesülését szélsőségesen előtérbe helyezi, míg más nézetek és érdekek érvényesülését szélsőségesen háttérbe igyekszik szorítani. - A radikalizmus tehát nem más, mint annak a kölcsönös méltányosságnak a megtagadása, ami a demokrácia működésének alapfeltétele.
Olyan dilemma ez, olyan gondolatkísérlet, amely normál körülmények között fel sem merülhet. - Azonban, vannak különleges körülmények, amelyek között a szokásos normákat át kell lépni. - Az Apolló 13 útja során rendre felrúgták az űrrepülés fontos szabályait. - Rendre olyan lépéseket tettek, amelyet azelőtt szimulátorban sem próbáltak ki. - De, egy eszméletlen ember vérkeringésének a fenntartása érdekében is "szabad" eltörni a bordákat a mellkasi kompresszió fenntartása közben. - Tehát, ha a körülmények nem normálisak, akkor a megoldások sem lehetnek a szokásosak.
Franciaország II. Világháborús német megszállása alatta a Vichy-kormány törvényessé tette a viszonyokat. - A franciák egy része azonban úgy gondolta, hogy nem fogadható el a német megszállás, s ezzel az ország függetlenségének elvesztése. - Szabotázsokkal, gerilla és partizán tevékenységekkel szálltak szembe a megszálló német és a hivatalban lévő francia kormányzattal szemben. - Tették ezt úgy, szembe kerültek a német és a francia törvényekkel is. - A fennálló jogrend ellenére tették, amit tettek. - S felrúgtak más általános normákat is. Többek között megrongáltak és tönkretettek harceszközöket és más technikai rendszereket, - illetve, gyakorta embereket öltek.
A francia ellenállók és partizánok között bizonyára voltak gazfickók is. - A történelmi emlékezet mégsem a vétlen civilek zaklatásáról szól, - ámbár a normán kívüli állapotból ez is következhetett, - hanem arról, hogy a demokratikus világ erkölcsi ítélete szerint ők hősök.
A Nürnbergi perek során számtalanszor hangzott el olyan érvek, hogy "parancsra tettem", vagy az, hogy a "jogszabályoknak megfelelően jártam el". - Ez az érvelés azonban nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy az ismert és elfogott bűnösöket a bitótól, vagy a hosszú börtönbüntetéstől megóvja. A rossz törvény betartását és a rossz parancs végrehajtását a demokratikus világ elítélte.
Ezek szerint tehát feltételezünk egy olyan normarendszert is, amely felette áll az aktuális jogi normáknak. - Ez egyfajta erkölcsi norma. S minthogy az erkölcsöt meglehetősen relatívnak és definiálhatatlannak szokás gondolni, - úgy tűnik, ezzel ingoványos talajra alapozzuk a legfontosabb normákat. - De ingoványosabb-e ez valóban, mint a jog normái? - Törvényt, puszta érdekből, vagy elvakultságból hihetetlenül rövid idő alatt lehet alkotni, módosítani. S láttuk, hogy csak az elmúlt száz évben Európa országaiban milyen sok embertelen és tisztességtelen törvény született. - Ugyanakkor, a felvilágosodás és a humanizmus által máig meghatározott európai gondolkodás viszonylag állandó normákat tart fenn az erkölcsi jóval kapcsolatban. - Ide idézhetném a keresztény normákat is, de ez zavaró lenne, mivel az egyházak mindenkor részesei a politikai életnek, méghozzá rendre a hatalom oldalán. Így, mivel az állandó keresztény normák folyton keverednek a változékony egyházi normákkal, - e ponton hosszas biblikus okfejtésre lenne szükség. - (Történetesen vállalkozhatnék is erre, de ezt hagyjuk meg egy másik dolgozat témájául.)
Térjünk tehát vissza az európai humanizmus és felvilágosodás erkölcsiségéhez. - Francia honban fogalmazták meg a társadalmi együttélés legalapvetőbb normáit, mindössze három szóban: szabadság, egyenlőség, testvériség. Néhány fontos alapelvet a legtömörebben egy másik kontinensen fogalmaztak meg, - paradox módon egy olyan unióban, amely egy európai hatalomtól, mint gyarmatosítótól kívánt függetlenné válni. - Ez az amerikai függetlenségi nyilatkozat, amelynek legismertebb mondatai az alapvető emberi jogok első, közismertté és önmagán túlmutató normává vált megfogalmazása.
Olyan egyértelműek és alapvetőek ezek a normák, mint azok a biblia parancsok, hogy ne ölj, vagy hogy azt tedd mással, amit szeretnél, hogy hasonló helyzetben veled tegyenek. - A hegyi beszéd vagy a szeretet himnusza közismert megfogalmazása ezeknek a normáknak. - Így, ha az erkölcs kodifikálhatatlan is, - az alapvető normái tartósabbak és változatlanabbak, mint bármely jogrendszer normái.
Magyarországon a hatalom ugyan demokratikus úton kapott felhatalmazást, de ezt arra használta fel, hogy leépítse a demokrácia mechanizmusait és intézményeit. - Ebben a munkában oly messze jutott, hogy ma már kevés esély van arra, hogy a politikai váltógazdálkodás logikája szerint a hatalomba lévő helyére más politikai közösségek képviselői kerüljenek. - Magyarán: a hatalomban lévők megtettek mindent azért, hogy leválthatatlanok legyenek. - De, nem csak ezt tették meg. A fékek és ellensúlyok lebontásával elérték, hogy a hatalmuk társadalmi, kulturális és gazdasági téren is hasznosuljon a számukra. - Átalakult a gazdaság és a társadalom. - Ma már nyilvánvaló, hogy a hatalom szándékának megfelelően megszűnt a szabadság, az egyenlőség és a testvériség. - Súlyosan megosztott és kifosztott országgá lettünk. - A helyzetet pedig súlyosbítja az ellenzékinek nevezhető politikai pártok megalkuvása. - Meggyőződésem, hogy az ellenzék jelentős része kollaborálni készül a jelenlegi, erkölcsileg illegitim hatalommal. A szélsőjobboldali JOBBIK kormányra kerülésének megakadályozása az ürügy, ami miatt készek, - bár ez ma még csak megalapozatlan sóvárgás - koalícióra lépni a Fidesszel. Ettől azt is remélik, hogy a hatalomból és a gazdasági előnyökből valamelyest részesülhetnek. - Meddő ábrándozás ez, de kellő ok arra, hogy egy ütőképes ellenzéki összefogás ne jöhessen létre. - Ugyanakkor az is látszik, hogy a teljes politikai elitünk, ide értve az ellenzék meghatározó részét is abban érdekelt, hogy az elmúlt félévszázad titkai továbbra is titokban maradjanak. - Ebből pedig arra következtetünk, hogy egyikük sem jobb a Deákné vásznánál. - Feltehetően, mindannyiukat rosszul érintené, ha a titkok megismerhetőek lennének. - Ezért azt az erkölcsi jót, hogy a bűnök feltárásra kerüljenek megakadályozzák a jog eszközeinek használatával, vagy épp azzal, hogy nem siettetik megfelelő jogszabályok megszületését.
Ez természetesen csak kiragadott példa. - De ebből is, - és más visszásságokból is látszik, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan politikai ellenzék, amely képes és alkalmas volna arra, hogy újra demokratikusabb irányba vezesse az országot. - S paradox módon ennek az az oka, hogy a jelenlegi ellenzék a politikai racionalitás jegyében lemondott arról, hogy erkölcsi alapokon álljon. - Ahhoz azonban van erejük, hogy akadályozzák - egyetértésben a hatalommal - azt, hogy új politikai szerveződések erősödjenek meg s kapjanak teret a közügyeinkről folytatott polémiákban. - Egyszerűen, ha egy új formáció már a média szemüvegén át is láthatóvá válhatna, valahogyan elenyészik. Beépül, vagy leépül. - Tény, hogy az utca embere nem lehet képes hosszan sorolni az elmúlt  évben létrejött és közismertté vált politikai szerveződést sorolni. - Márpedig egy ennyire megosztott társadalomban törvényszerűen keresik az emberek azt, hogy valahogyan, valakik által artikulálhassák érdekeiket, sérelmeiket és érdekeiket. - S bár a politikai preferencia a társadalom egy részénél szinte vallásosan dogmatikus kérdés, a fennmaradó hetven-nyolcvan százalék számára ez nem megfelelő és nem is elég.
Magyarországon szinte elképzelhetetlen, hogy új, legális politikai formációk növekedjenek fel odáig, hogy az önkormányzatokban és a Parlamentben hallathassák a szavukat, - s hogy belátható időn belül akár hatalmi pozícióra is aspirálhasson. - Ennek az ellenzék viselkedésén túl az is oka, hogy a hatalom az erejét és a jogalkotás, valamint a jogalkalmazás eszközrendszerét minden gátlás nélkül használja fel arra, hogy aki nem vehető meg, azt más módon szorítsa ki a páyláról.
Ugyanakkor, az ország és a társadalom állapota rossz, s amerre tartanak a belátható folyamatok, az elfogadhatatlan. - Egy elzárkózó, groteszk önkényuralom épül fel, s közben egy gazdasági katasztrófa is érlelődik, s széthullás felé sodródik a társadalom. - Ezt a folyamatot meg kell állítani. - A létező politikai pártok erre nem hajlandóak és nem is alkalmasak. Új politikai formációk pedig az ismertetett okok miatt nem állnak a rendelkezésre. - Az úgynevezett legális utak nem vezetnek el a célhoz. - Marad tehát a radikális út, mint amilyen a partizánok és ellenállók útja.
1956-ban sokan fegyvert fogtak a "törvényes rend", azaz a kommunista rendszert hatalomba segítő szovjet haderő ellen. - A tettük törvénytelen volt, de erkölcsileg többnyire jó. - Azt most tegyük félre, hogy elég közeli a történet ahhoz, hogy tudjunk a visszásságairól is.
Nagy Imre, vagy Mindszenthy József e hatalom törvényeit szintén megszegték. - Mégis, e jogszegésben ma erkölcsi nagyságot látunk.
Gondoljuk tehát végig: ha valaki szembe száll a rossz hatalommal, s teszi ezt, - ha a törvényes utak már nem vezetnek el a célhoz, - akár a törvények adta kereteken kívül, - az jó-e? - Helyeselhető-e? - Feltétlenül az! - Olyan világot kívánunk magunknak és a gyermekeinknek, amelyben minden a jó törvények keretei között, demokratikus mederben történik. - Ahol mindenki talál olyan hatékony politikai pártot, amely a meggyőződését és érdekeit jól képviseli. Ahol a hatalmon lévő hamarosan ellenzéki padsorokban ül majd, s aki ma ellenzékiként fogalmazza meg a kritikáit, az hatalmat kap, hogy bizonyíthasson, vagy elbukhasson. - Olyan világot, ahol a jogi normák sem változnak túl gyorsan és túl mélyen, - ahol a jogi normák az erkölcsi értékítéletet hivatott leképezni, s nem egyesek hatalom éhségét és kapzsiságát szolgálni.
Mindezért igénybe kell venni a radikális eszközöket is. - Az úgynevezett jogi normákon kívüli eszközöket. - S itt térünk vissza a bevezető gondolathoz: , vannak különleges körülmények, amelyek között a szokásos normákat át kell lépni. - Szabad eltörni a bordát, hogy megmentsük az életet. - A demokraták radikalizmusának ez a funkciója. - Borda törő, de életmentő radikalizmus. - Olyan út a törvény határain kívül, amely a törvénynél maradandóbb erkölcs talaján áll. - S a cél nem más, hogy az, ami ma törvényesen elérhetetlen, az újra elérhető legyen a törvény keretein belül. - A rossz hatalmat nem azért kell elmozdítani, hogy más rossz hatalom váljon elmozdíthatatlanná, hanem azért, hogy amely hatalom a romlás felé mozdul el, az mindenkor elmozdítható legyen.
Kérdezhetnénk a francia partizánokat, hogy ezért mi megengedett. - Bármi is a válasz, az erkölcsi igazság az ő oldalukon van.
S hogy mi a RADEK? - Radikális Demokratás Közössége. - Ez egy nem létező szervezet. - Író vagyok, nem partizán. - Abban azonban biztos vagyok, hogy történelmi szükségszerűség az ilyen közösségek létrejötte. - S talán én sem zárkóznék el attól, hogy az európai jó erkölcsök jegyében támogassam e kezdeményezéseket...