Barátom féltőn
érdeklődik, hogy: ugye nem vagy zsidó?... - Nyírő József 1943-ban írt
dolgozatában József Attila költészetének értékét azzal az állítással igyekezett
kisebbíteni, hogy ő, - mármint Attila félzsidó volt. - 2006-ban lelkész
bátyámmal többek között azért szakadt meg a kapcsolatom, mert kijelentette:
neki azért van igaza, mert ő lelkész. - S hányszor figyelmeztetnek: tudd, hogy
hol a helyed!
Hol a helyem?
Korábbi vezető állásomat azért vesztettem el, mert
ragaszkodtam a magán-nyugdíjpénztári tagságomhoz. - Nagyszerű, nemzeti érzelmű
vállalkozó volt az új tulajdonos, aki egyik első értekezletét a csúszópénz
mértékének megállapításáról tartotta, s kávé mellett azzal dicsekedett, hogyan
is jut pályázati pénzekhez. - A munkahelyek meg csak nem teremtek. - Az enyém
is elveszett. - S a napokban azt magyarázta nekem egy nemzeti barátom (ha ugyan
barát), hogy a magyar mindig kiskaput keres, mert ilyen a karaktere. - "Ha
szereted a Hazádat, fizess adót!" - mondtam felháborodottan, de láttam a
szemén, hogy belül rám legyint: "szegény bolond!" - A gyengék és
gyávák pusztuljanak! - S hogy ne lenne gyenge a tisztességes ember gazemberek
között?
Zsidók vagyunk, svábok és cigányok, akik csak arra valók,
hogy rabszolgaként dolgoztassanak. - Radnóti távíró póznákat cipelt, szenet
lapátolt, ládát szögelt, vasutat épített - és meghalt. - Pedig taníthatott
volna irodalmat, - hisz abból doktorált, s habár tanított, ha tehette, a
nádpálca súlyát nem ismerte, - s írhatott volna vaskosabb életművet. - De nem!
- A nemzetnek lőszerládára és rézre volt szüksége, nem tudásra és tisztességre!
A munkahelyeken kiszolgáltatottak vagyunk. - Hol vannak már
a munkavállalót védő jogok? - Papíron is kevesebb, s ami van, csak írott
malaszt. - Ma a munkavállaló és a munkáltató nem szövetséges már. A munkáltató
a nyertes, a magasabb kaszt, - a munkavállaló pedig az a hülye, aki nem tud
elég gyorsan lapátolni. - Na igen: a Glatter fiú is a filológiához értett. - S
persze, a feltételek visszamenőleg is átírhatóak. - Megszokásból dolgozunk, s nem reményekért. - Félelemből vagyunk lojálisak, nem meggyőződésből. - S bűn a
tudás, ami az évek során ránk rakódott, mint a szenny. - A megállapodás annyit
ér, amennyit az erős érdeke és kedve diktál. - Ő megszegheti a saját
szabályait. - Te azt sem tudod, minek is kell megfelelned.
Magyarország soha sem volt ennyire egységes. - Igaz, ha
Magyarország csupán két-három millió ember. - S mik volnának a többiek? - Te,
és én, és mi? - Munkaszolgálatosok, akiknek kijár a tarkólövés, ha nem menetel
elég gyorsan az úton, - amit életnek nevezni súlyos cinizmus lenne.
A gálya utasa soha sem fél a víztől? - Hej, visszatérhet még
Petőfi! Nem Barguzinból, de elkeseredésből. - Lassan nincs mit veszteni. - S
aki nem veszíthet, az szabad lesz, s elhagyja a félelem, amint felismeri a
sorsszerűséget: megtehet bármit, - hisz a legsúlyosabb következmény így is, úgy
is biztos. - Nem féltek ott fenn?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.