A Hazaszeretet nem kölcsönös érzés: így oktatgatom a
fiaimat, amikor a jövőjük kerül szóba. - Persze, lepereg róluk: idealisták,
akár az apjuk.
Amikor a Haza iránti elkötelezettségre tanítanak: feltétel
nélküli lojalitást követelnek. Amikor a család, az iskola, az egyház, a
munkahely, a klub, vagy az aktuális hülyeség iránti elkötelezettségre
tanítanak: feltétel nélküli lojalitást várnak tőled. - Stockholm szindrómás,
révült, rajongó hűséget.
Persze, elhitetik veled, hogy ez önmagában hordja a
jutalmát: okot ad az önigazultságra.
S persze, valóban szükség van eszmékre, hogy a
megismerhetetlenül bonyolult világban kitűzzünk néhány rendíthetetlennek hitt
pontot, amelyet mozdíthatatlannak hiszünk, s amelybe kapaszkodunk.
De a HAZA nem szeret viszont! - A Haza olyan anya, aki
hagyja, hogy a legkegyetlenebb fiai prostituálják, s azokat tapossa el, aki nem
tűrik szó nélkül, hogy stricik kezében van az Anya, a Haza, a család, az
iskola, az egyház, a munkahely, a klub, vagy az aktuálisan követhető eszme.
Ők meg, röhögnek a markukba! - Zsírját veszik mindannak,
aminek a megőrzését bíztuk rájuk. - A HAZA folyton kirekeszti, elkergeti,
tönkre teszi azokat a fiait és lányait, akik nem a stricik zsebének üdvét
tekintik elsődlegesnek. - Hányan lennénk, ha mindazoknak, akiket az elmúlt száz
évben a HAZA nevében kivégeztek, kiirtottak, tönkre tettek, elüldöztek - itt
élnének köztünk a leszármazottaik? - Mennyivel lenne sikeresebb a magyar
gazdaság, a magyar művészet, a magyar sport, a magyar közélet, a magyar élt, -
ha ők mind itt élnének, dolgoznának, alkotnának. - De, nincs ilyen szerencsénk.
Mert a HAZA stricijei nyerni akartak, - és nyertek. Sokkal kevesebbet, mint
amit mi mind vesztettünk. De ez kit érdekel? - A numerus clausussal például
helyeket, pozíciókat. Olyanokat, amire mások érdemesebbek voltak. Aztán még:
ingatlanokat, műkincseket, tőkét, önigazolást. - S lám, egy erőszakos, bé
kategóriás elit vezette ország ismét megsemmisítő vereségbe kormányozta magát.
Csak a második világháború egymilliónál több magyar áldozatot követelt. S ennek
az egymilliónak hatvan százaléknál nagyobb hányada a legprimitívebb gyűlölködés
közvetlen áldozata: deportálások, gettók, munkatáborok, koncentrációs
táborok... - Több, mint húsz százalék az őrült kormányzás áldozata. - Vagy
tényleg van értelme a Donn mellett védeni a hont? - Hány kilométer is ez? -
Fenéket! Ez kiszámított áldozat volt a revizionizmus sakktábláján. Jutalmat
vártak, - s nagyapáink, dédapáink élete volt az ár. A gazdaságosság jegyében,
azért mégiscsak elégtelen felszereléssel küldték el őket. - Igaz: a felszerelés
elvesztése kalkulálható volt. - Gazdaságos. De az én nagyapám fázott és éhezett
ott!
S persze, apám jól mondta: a felkavart víz tetején mindig
ugyanaz az anyag úszik. - Nincs sehol koncentráltan annyi volt komcsi, mint a
Fidesz-KDNP berkeiben. Szerintem az MSZP-ben sem.
A strici strici marad, bárhogy hívják is a kuplerájt!És mi a
helyzet a család, az iskola, az egyház, a munkahely, a klub, vagy az aktuális
hülyeség iránti elkötelezettség terepén? - Hát, ugyanaz. - Fortélyos félelem
igazgat minket. - Persze, ezt csalhatatlan reménynek hazudják. - De, ugyan
mennyi bizalom van a családban, vagy a munkahelyeken? - Mennyi bizalom van ma
Magyarországon? - Nem kellene végre elzavarni a striciket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.