Oldalak

2013. december 25., szerda

Miért ne szavazzak Gyurcsányra



Remélem, az olvasó hiányolja a megfelelő írásjelet a cím végén. Tudom jól: a pontot nem tesszük ki. Azonban az értelmezést segítő kérdőjelet, vagy felkiáltójelet igen. S ez esetben joggal várható el, hogy segítsük az értelmezést.
Segítsük hát.
Soha sem voltam tagja semmilyen politikai szervezetnek. Azaz, mégis. Kisdobos és úttörő voltam. De a KISZ már kimaradt, mert "rendszeridegen" középiskolába jártam. Később pedig "csak" polgár szerettem volna lenni. Dolgozni, élni, alkotni. A politikát szakmának tekintettem, s nem gondoltam, hogy közvetlenül kellene foglalkoznom vele. Sok évig valóban keveset foglalkoztam a napi politikával. Én is azt gondoltam: az új parlamentáris keretek között leng ugyan a hinta, de megmarad a demokratikus térben. Egyszerűen nem feltételeztem azt, hogy ilyen gyorsan ilyen messze kerülünk a valódi polgári demokráciától.
A napokban mondtam valakinek, hogy a korábbi rendszer becsületesebb volt. Azt mondták az államformáról, hogy "proletár diktatúra". Csak a jelző volt hazugság. Ma minden. Formálisan demokratikus államformában élünk, de valójában egy szűk gazdasági elit érdekei érvényesülhetnek csak, s egy szűk politikai elit alakítja fékek és ellensúlyok nélkül az életünk viszonyait.
Manapság nehéz olyan gazdasági területet találni, ahol elkezdhető egy vállalkozás. Vagy nincsenek valós piaci körülmények. Vagy nem tudjuk, holnap lesznek-e. Az egymillió új munkahelyből egymilliónál jóval több hiányzik. A munkavállaló kiszolgáltatott. Őt a munkáltató zsarolja. A vállalkozót pedig az állam szorongatja kiszámítható és kiszámíthatatlan viszonyokkal. A fiataljaink, - ó, nem csak a húszévesek - kitántorognak, s elvesztik állampolgári jogaik javát, miközben szavazatukért más államok polgárai kapnak ingyen vacsorát a miénkből. Amit a saját jövőnkből és a gyermekeink holnapjából vesznek el.
Döbbenetes, de tény, hogy az élelmiszer fogyasztás csökken. Nominál értékben is. Általában a lakossági fogyasztás csökken. A gyógyszerfogyasztás szinte az egyetlen kivétel. Manapság már csak lábon lehetünk betegek. S e mellett nincs pluralizmus. Valójában - a négy-öt okosan megtűrtön kívül - nincs többszólamú sajtó. Ezek a megtűrtek is csupán díszgombok a kabáton, - s ha a valódi viszonyaikat nézzük, hát ők másképp, esetenként mások által vannak determinálva.
Nekem persze a kultúra megerőszakolása is fáj. De lássuk be: ez keveseket érdekel.
Az azonban sokakat érdekelhet, hogy fogunk-e ésszerű időn belül legalább annyira jól élni, mint négy, vagy nyolc éve?
Manapság erről gondolkodni bűn. Én tehát bűnös vagyok, mikor e sorokat írom, s az olvasó bűnös. amikor olvassa. - Általában az a megfelelő alattvaló, aki vagy úszik az ár tetején, - mint az a bizonyos anyag, - vagy a szűkebb vacsorákat annak tudja be, hogy a hatalom által orwelli módon megnevezett aktuális ellenség ármánykodik. S persze, elszigetelten előfordulnak még nehézségek, de a géniusz generális biztos kézzel vezet a Kánaán felé. - Biztosan állíthatom: vannak sokan, akiknek el is jött a Kánaán. De a többségnek esélye sem lesz belépni oda. - Legalábbis, amíg nem rángatjuk vissza a hatalom hintáját a demokratikus viszonyok közé. Demokrácia sokféle van. S a demokrácia egyik fontos dinamizáló kérdése az, hogy a következő években milyen demokráciát szeretne a polgárok többsége. - De, ahol a polgárok többsége már nem hisz abba, hogy beleszólhat, - hogy valamit alakíthat a szavazatával, - vagy hogy egyáltalán önálló véleménye lehet: az nem demokrácia.
A 2014-es választásoknak tehát lehetett volna az a kérdése, hogy hogyan leszünk újra demokratikus ország: a polgárok méltányos versengésre berendezkedett közössége. Ez azonban már nem kérdés. 2014-ben a hatalom marad a mostani kézben. A vezér isteni voltába vetett hit megerősítést nyer. A jó oligarchák jobban gazdagszanak, a rosszak kevésbé. Mi pedig szűk vacsora mellől csetelünk okos, tehát távolban élő gyermekeinkkel. A televízió pedig elmondja, hogy elszigetelten ugyan előfordulnak bajok, mert a nemzetközi szocialista imperialista zsidóbérenc tőke befolyásának hazai szövetségesei, de győzelmünk biztos, mert élen áll az elhívott vezér és felkent papjai. Et cetera...
Számunkra tehát az a kérdés, hogy amolyan biodíszletként, - súlytalanul, és felfegyverzett őrséggel megerősített, részrehajló ízlésű házelnök által olykor megszólalni hagyott ellenzék milyen összetételű lesz.
Ez persze összetettebb kérdés, mint hogy a HÍR TV milyen snitteket ad majd be a buta és csúnya ellenzékiekről. Mert bármilyen kicsi is a súlya ennek az ellenzéknek, azért ez mégiscsak súly. Némely jelentős gazdasági szereplő épp őket (is) mozgatja. S némelyek még e csekély súlyt is nyereséggel teszik mérlegre, bármilyen kicsi is a súlya ennek az ellenzéknek, azért ez mégiscsak súly. Némely jelentős gazdasági szereplő épp őket (is) mozgatja. S némelyek még e csekély súlyt is nyereséggel teszik mérlegre.
Másrészt, Fidel sem tarthatja már a saját kezében a kormányrudat. Nicolae ellen saját hadserege hajtott végre puccsot. - Tudom én: hivatalosan forradalom volt. Na persze.
Kádár sem volt örökké király, s az oroszok is elmentek. Már javában vagoníroztak persze, amikor egy bátor ifjú utánuk szólt: menjetek! - Ők nem szóltak semmit, mert bolondnak nézték. Miért távozásra nógatni azt, aki már csomagol? - Pedig milyen okos volt! Azóta is az a nimbusz lengi körül, hogy puszta szóval legyőzte a szovjet haderőt.
A kérdés valójában az, hogy őt ki győzi le 2018-ban, vagy 2022-ben. A kérdés az, hogy ki lesz addig a színen, rutint és kapcsolati tőkét felépítve, aki alkalmas lesz a helyére lépni.
Úgy gondolom, Mesterházy és Bajnai píruszi győzelemre készül. Már, ha győzelem az, hogy várhatóan még kisebb súlyú ellenzéki erő lehet jelen a következő Országgyűlésben. És persze, ha győzelem az, hogy a demokratikus pártok többségét kigolyózzák az első-vonalbeli politizálás lehetőségéből.
Ez nem győzelem. Ez gyáva taktikázás. - Gyávákban és önzően taktikázókban pedig miért bíznánk? - Miért lenne jobb 4, vagy 8 év múlva az ő hatalmuk, mint a mostani?
Gyurcsány sokat hibázott. De önkritikus megnyilvánulást csakis tőle hallottam ebben a mezőnyben. - Esélye - látszólag - úgysincs. Hát miért ne szavaznék rá?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.